Erdélyi magyar ember Simionra nem szavaz! – Messziről bűzlik a mögöttes erők szekus gúnyája

#bezzegrománia eddig is csak Parászka Boróka, Stefano Bottoni, Nyáry Krisztián, Tompa Andrea stb. fejében létezett. Demeter Szilárd írása.

Most vasárnap dől el Románia sorsa.
A romániai elnökválasztás megismételt első fordulóját fölényesen nyerte George Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) társelnöke, jelentősen túlszárnyalva az előzetes várakozásokat – elemzi a helyzetet Mihálovics Zoltán politológus, geopolitikai szakértő. A választási eredmények nemcsak Simion dominanciáját mutatják, hanem azt is, hogy Románia társadalma három markánsan elkülönülő csoportra oszlik, ami alapvetően meghatározza a május 18-i második forduló dinamikáját.
Ezt is ajánljuk a témában
#bezzegrománia eddig is csak Parászka Boróka, Stefano Bottoni, Nyáry Krisztián, Tompa Andrea stb. fejében létezett. Demeter Szilárd írása.
Az elmúlt három választás világosan kirajzolta Románia társadalmi megosztottságát. Az első csoport a nagyvárosokban élő, egyre népesebb rendszerellenes réteg, amely elutasítja a neoliberális konszenzust, és a pártpolitika helyett technokrata, semleges megoldásokat támogat. Ezt a csoportot testesíti meg Nicușor Dan, Bukarest főpolgármestere, aki a második helyen végzett az első fordulóban. Mihálovics azonban figyelmeztet: Dan nem veheti biztosra a nagyvárosok támogatását, hiszen Simion és korábban Călin Georgescu is 20-30 százalékos eredményt ért el ezekben a körzetekben, ami a városokon belüli egyenlőtlenségekre utal.
A második csoport a fejlett városközpontoktól távol eső, főként kelet-romániai vidéki közösségek lakóiból áll. Ezeken a periférikus területeken a radikális jobboldal, különösen az AUR, immár megkérdőjelezhetetlen erővé vált, az elnökválasztáson is átlépve az 50 százalékos támogatottságot, ahogy azt már a parlamenti választásokon is tette. Ez a réteg a gazdasági elmaradottság és a politikai establishmenttel szembeni elégedetlenség miatt fordul a nacionalista retorika felé.
A harmadik csoport a két hagyományos nagy párt, a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) még meglévő szavazóbázisát jelenti. Bár ezek a pártok fokozatosan veszítik el támogatottságukat, helyben beágyazott politikai elitjeiknek köszönhetően még mindig jelentős erőt képviselnek. Azonban a választók kiábrándulása egyre gyorsabb, és sokan a radikális jobboldal felé fordulnak, amely hatékonyan csatornázza be az elégedetlenséget.
Ezt is ajánljuk a témában
Egyre több helyen tűnnek fel ilyen csoportosulások.
A május 18-i második forduló tétje hatalmas, hiszen eldől, hogy Románia a pro-európai irányt követi-e tovább Nicușor Dan vezetésével, vagy a nacionalista, EU-szkeptikus George Simion veszi át az ország irányítását. Mihálovics három kulcsfontosságú kérdést emel ki:
Simion győzelme komoly geopolitikai következményekkel járhat. Az AUR vezetője EU-ellenes és Ukrajna-támogatásellenes álláspontjával, valamint Donald Trump MAGA-mozgalmához való nyílt kötődésével elszigetelheti Romániát a NATO és az EU szövetségi rendszereiben. Ezzel szemben Dan a nyugati orientáció és a korrupció elleni harc ígéretével kampányol, ami vonzó lehet a városi, képzett szavazók és a diaszpora számára.
A választás kimenetele nemcsak Románia belpolitikáját, hanem a kelet-európai régió stabilitását is befolyásolhatja. A magyar közösség szerepe és a városi-vidéki ellentét kiéleződése mellett a hagyományos pártok hanyatlása egy új politikai korszak kezdetét jelezheti. Mihálovics szerint a második forduló eredménye attól függ, hogy a szavazók mennyire érzik sürgetőnek a változást, és hogyan ítélik meg a két jelölt által kínált jövőt.
Nyitókép forrása: Daniel MIHAILESCU / AFP
Ezt is ajánljuk a témában
Felbolydult méhkas a romániai politika az elnökválasztás első fordulója óta. Rajcsányi Gellért írása.
***